A való életben mit tegyünk, ha a vízszivattyú meghibásodik? Hadd magyarázzak el néhány ismeretet ezen a területen. Az úgynevezett vezérlőszelepes műszerhibák nagyjából két kategóriába sorolhatók, az egyik maga a műszer hibája, a másik pedig a rendszerhiba, amely a műszerészlelő és -vezérlő rendszer hibája a gyártási folyamat során.
1. Taike szelep-vízszivattyú szabályozószelep műszerhiba
Az első típusú hiba, mivel a hiba viszonylag egyértelmű, a feldolgozási módszer viszonylag egyszerű. Az ilyen típusú meghibásodások esetében a műszerkarbantartó személyzet 10 módszert foglalt össze a műszer meghibásodásának megítélésére.
1. Vizsgálati módszer: A meghibásodás jelenségének és fejlődési folyamatának vizsgálata és megértése révén elemezze és ítélje meg a hiba okát.
2. Intuitív vizsgálati módszer: vizsgálóberendezés nélkül, emberi érzékszervekkel (szem, fül, orr, kéz) figyelje meg és találja meg a hibákat.
3. Áramkör megszakítási módszer: válassza le a feltételezett alkatrészt a teljes gép vagy egység áramköréről, és ellenőrizze, hogy a hiba eltűnhet-e, hogy meghatározza a hiba helyét.
4. Zárlati módszer: átmenetileg rövidre zárjon egy bizonyos szintű áramkört vagy alkatrészt, amelyről feltételezhető, hogy hibás, és figyelje meg, hogy a hibaállapotban változás történik-e a hiba meghatározásához.
5. Csere módszere: Egyes alkatrészek vagy áramköri kártyák cseréjével, hogy meghatározzuk a hibát egy bizonyos helyzetben.
6. Osztási módszer: A hibakeresés során ossza fel az áramkört és az elektromos alkatrészeket több részre, hogy megtudja a hiba okát.
7. Az emberi test interferencia törvénye: Az emberi test zűrzavaros elektromágneses térben van (beleértve az AC hálózat által generált elektromágneses mezőt is), és gyenge, alacsony frekvenciájú elektromotoros erőt (közel tíz-száz mikrovolt) indukál. Amikor egy emberi kéz megérinti a műszerek és mérőeszközök bizonyos áramköreit, az áramkörök tükröződnek. Ez az elv használható az áramkör egyes hibás részei egyszerű meghatározására.
8. Feszültségmódszer: A feszültségmódszer az, hogy multiméterrel (vagy más voltmérővel) mérjük a gyanús részt megfelelő tartományban, és külön mérjük a váltakozó feszültséget és az egyenfeszültséget.
9. Jelenlegi módszer: A jelenlegi módszer közvetlen és közvetett mérésre oszlik. A közvetlen mérés során az áramkör leválasztása után ampermérőt kell csatlakoztatni, és a mért áramértéket összehasonlítani a mérő normál állapota alatti értékkel a hiba megítéléséhez. A közvetett mérés nem nyitja meg az áramkört, az ellenálláson méri a feszültségesést, és az ellenállásérték alapján számítja ki a hozzávetőleges áramértéket, amelyet leginkább a tranzisztoros elem áramának mérésére használnak.
10. Ellenállás-módszer: Az ellenállás-vizsgálati módszer annak ellenőrzésére szolgál, hogy a teljes áramkör és a műszer egy részének bemeneti és kimeneti ellenállása normális-e, nem szakadt-e meg vagy nem szivárog-e a kondenzátor, illetve, hogy az induktor és a transzformátor szét van-e kapcsolva. Vezeték, rövidzárlat stb.
2. Taike szelep-vízszivattyú szabályozószelep rendszer meghibásodása
A második típusú műszerhiba esetében, vagyis a gyártási folyamat során az észlelővezérlő rendszerben fellépő műszerhiba esetében a helyzet bonyolultabb. Három aspektusból magyarázható: a hibakezelés fontossága, összetettsége és alapvető ismeretei.
1. A hibaelhárítás fontossága
A kőolaj- és vegyipari termelés során gyakran előfordulnak műszerhibák. Mivel az érzékelő és vezérlő rendszer több műszerből (vagy komponensből) áll kábeleken (vagy csöveken) keresztül, nehéz meghatározni, hogy melyik kapcsolat hibásodott meg. A műszerek meghibásodásának helyes megítélése és időben történő kezelése közvetlenül összefügg a kőolaj- és vegyianyag-termelés biztonságával és stabilitásával, valamint a vegyi termékek minőségével és fogyasztásával. Ez tükrözi legjobban a műszermunkások és műszerészek tényleges munkaképességét és üzleti színvonalát is.
2, a hibakezelés összetettsége
A csővezetékes, folyamatorientált és teljesen zárt kőolaj- és vegyipari termelési műveletek jellemzői, különösen a modern vegyipari vállalatok magas automatizáltsága miatt a folyamatműveletek szorosan összefüggenek az észlelő műszerekkel. A folyamatban részt vevő személyzet különféle folyamatparamétereket, például reakcióhőmérsékletet jelenít meg érzékelő műszerekkel. , Anyagáramlás, tartálynyomás és folyadékszint, nyersanyag-összetétel stb. annak megítéléséhez, hogy a gyártási folyamat normális-e, a termék minősége megfelelő-e, a műszer utasításai szerint a termelés növelésére vagy csökkentésére, vagy akár leállítására. Az indikátor jelzésének abnormális jelensége (a jelzés magas, alacsony, változatlan, instabil stb.) önmagában két tényezőt tartalmaz:
(1) Folyamattényezők, a műszer hűen tükrözi a folyamat rendellenes körülményeit;
(2) Műszertényező, a műszer (mérőrendszer) egy bizonyos kapcsolatának hibája miatt a folyamatparaméterek hibás jelzése történik. Ez a két tényező mindig keveredik, és nehéz azonnal megítélni, ami növeli a műszerhibakezelés bonyolultságát.
3. Hibaelhárítási alapismeretek
A műszertechnikusoknak és a műszertechnikusoknak időben és pontosan meg kell ítélniük a műszerhibákat. A több éves gyakorlati tapasztalaton túlmenően ismerniük kell a hangszer működési elvét, felépítését és teljesítményjellemzőit. Ezenkívül ismerni kell a mérésvezérlő rendszer minden láncszemét, megérteni a technológiai közeg fizikai és kémiai jellemzőit, valamint a fő vegyi berendezések jellemzőit. Ez segíthet a műszertechnikusnak abban, hogy kiszélesítse gondolkodását, és segít a meghibásodás elemzésében és megítélésében.
Feladás időpontja: 2021.06.06