Vegyi szelepek kiválasztása

A szelep kiválasztásának főbb pontjai
1. Tisztázza a szelep rendeltetését a berendezésben vagy készülékben
Határozza meg a szelep működési feltételeit: az alkalmazható közeg jellegét, az üzemi nyomást, az üzemi hőmérsékletet és a működés szabályozási módját stb.
2. Helyesen válassza ki a szelep típusát
A szeleptípus helyes megválasztásának alapfeltétele, hogy a tervező teljes mértékben ismerje a teljes gyártási folyamatot és működési feltételeket. A szeleptípus kiválasztásakor a tervezőnek először meg kell értenie az egyes szelepek szerkezeti jellemzőit és teljesítményét.
3. Határozza meg a szelep végcsatlakozását
A menetes csatlakozások, a karimás csatlakozások és a hegesztett végcsatlakozások közül az első kettő a leggyakrabban használt. A menetes szelepek főként 50 mm-nél kisebb névleges átmérőjű szelepek. Ha az átmérő túl nagy, nagyon nehéz lesz a csatlakozás felszerelése és tömítése.
A karimás szelepek könnyebben szerelhetők és szétszedhetők, de nehezebbek és drágábbak, mint a csavaros szelepek, így különböző átmérőjű és nyomású csőcsatlakozásokra alkalmasak.
A hegesztési csatlakozás alkalmas nagy terhelési körülményekre, és megbízhatóbb, mint a karimás csatlakozás. A hegesztéssel összekötött szelep szét- és visszaszerelése azonban nehézkes, ezért használata csak olyan alkalmakra korlátozódik, amelyek általában hosszú ideig képesek megbízhatóan működni, vagy ahol nehéz a használati körülmények és magas a hőmérséklet.
4. Szelep anyagának kiválasztása
A szelep héjának, belső részeinek és tömítőfelületének anyagának kiválasztásakor a munkaközeg fizikai tulajdonságainak (hőmérséklet, nyomás) és kémiai tulajdonságainak (korrozivitás) figyelembe vétele mellett a közeg tisztaságát (szilárd részecskékkel vagy anélkül) is meg kell fogni. Ezen túlmenően hivatkozni kell az adott ország és a felhasználói osztály vonatkozó előírásaira.
A szelep anyagának helyes és ésszerű megválasztásával a leggazdaságosabb élettartam és a szelep legjobb teljesítménye érhető el. A szelepház anyagának kiválasztási sorrendje: öntöttvas-szénacél-rozsdamentes acél, a tömítőgyűrű anyagának kiválasztási sorrendje pedig: gumi-réz-ötvözött acél-F4.
5. Egyéb
Ezenkívül meg kell határozni a szelepen átáramló folyadék áramlási sebességét és nyomásszintjét is, és a megfelelő szelepet a meglévő információk (például szelep termékkatalógusok, szelep termékminták stb.) alapján kell kiválasztani.

Általánosan használt szelepválasztási utasítások

1: Kiválasztási utasítás a tolózárhoz
Általában a tolózárak az első választás. A gőz-, olaj- és egyéb közegek mellett a tolózárak szemcsés szilárd anyagokat és nagy viszkozitású közegekhez is alkalmasak, valamint szellőztető és alacsony vákuumú rendszerek szelepeihez. Szilárd részecskéket tartalmazó közegek esetén a tolózár szeleptestén egy vagy két ürítőnyílásnak kell lennie. Alacsony hőmérsékletű közegekhez speciális alacsony hőmérsékletű tolózárakat kell használni.

2: Útmutató a gömbszelep kiválasztásához
Az elzárószelep olyan csővezetékekhez alkalmas, amelyek nem igényelnek szigorú folyadékellenállást, azaz olyan magas hőmérsékletű és nagynyomású közeggel rendelkező csővezetékekhez vagy eszközökhöz, amelyek nem veszik figyelembe a nyomásveszteséget, és alkalmasak olyan közepes csővezetékekhez, mint például a gőz DN<200 mm-rel;
A kis szelepek választhatnak gömbszelepeket, például tűszelepeket, műszerszelepeket, mintavevő szelepeket, nyomásmérő szelepeket stb.;
Az elzárószelep áramlás- vagy nyomásszabályozással rendelkezik, de a beállítási pontosság nem magas, és a csőátmérő viszonylag kicsi, jobb elzárószelepet vagy fojtószelepet használni;
Erősen mérgező közegek esetén csőmembrános gömbszelepet kell használni; a gömbszelep azonban nem használható nagy viszkozitású és könnyen kicsapódó részecskéket tartalmazó közegekhez, sem légtelenítő szelepként vagy alacsony vákuumú rendszer szelepeként.
3: A golyóscsap kiválasztására vonatkozó utasítások
A golyóscsap alacsony hőmérsékletű, nagy nyomású és nagy viszkozitású közegekhez alkalmas. A legtöbb golyóscsap használható szuszpendált szilárd részecskéket tartalmazó közegben, valamint por- és szemcsés közegben is használható a tömítőanyag-követelményeknek megfelelően;
A teljes csatornás golyóscsap nem alkalmas áramlásszabályozásra, de alkalmas olyan alkalmakra, amelyek gyors nyitást és zárást igényelnek, ami kényelmes balesetek vészleállításához; általában szigorú tömítési teljesítmény, kopás, nyakkivágás, gyors nyitás és zárás, nagy nyomáslezárás (nagy nyomáskülönbség), alacsony zajszintű, párologtató, kis üzemi nyomatékú és kis folyadékellenállású csővezetékekben golyóscsapok használata javasolt.
A golyóscsap könnyű szerkezethez, alacsony nyomású lekapcsoláshoz és korrozív közegekhez alkalmas; a golyóscsap a legideálisabb szelep alacsony hőmérsékletű és kriogén közegekhez is. Az alacsony hőmérsékletű közeg csőrendszeréhez és eszközéhez alacsony hőmérsékletű golyóscsapot kell választani motorháztetővel;
Az úszó golyóscsap kiválasztásakor annak ülékanyaga viselje a golyó és a munkaközeg terhelését. A nagy kaliberű golyóscsapok nagyobb erőt igényelnek működés közben, DN≥
A 200 mm-es golyóscsapnak a csigahajtómű-átviteli formát kell használnia; a rögzített golyóscsap nagyobb átmérőjű és nagyobb nyomású alkalmakra alkalmas; emellett a rendkívül mérgező anyagok és gyúlékony közegek csővezetékeihez használt golyóscsapnak tűzálló és antisztatikus szerkezettel kell rendelkeznie.
4: fojtószelep-választási utasítások
A fojtószelep olyan alkalmakra alkalmas, ahol alacsony a közeg hőmérséklete és nagy a nyomás, és alkalmas az áramlást és a nyomást szabályozó alkatrészekhez. Nem alkalmas nagy viszkozitású és szilárd részecskéket tartalmazó közeghez, és nem alkalmas szigetelőszelephez.
5: A csapszelep kiválasztására vonatkozó utasítások
A dugós szelep olyan alkalmakra alkalmas, amelyek gyors nyitást és zárást igényelnek. Általában nem alkalmas gőz és magasabb hőmérsékletű közegekhez, alacsonyabb hőmérsékletű és nagy viszkozitású közegekhez, valamint szuszpendált részecskéket tartalmazó közegekhez.
6: Pillangószelep kiválasztására vonatkozó utasítások
A pillangószelep alkalmas nagy átmérőjű (például DN﹥600 mm) és rövid szerkezeti hosszra, valamint olyan alkalmakra, ahol áramlásszabályozásra és gyors nyitásra és zárásra van szükség. Általában ≤ hőmérsékletre használják
80 ℃, nyomás ≤ 1,0 MPa víz, olaj, sűrített levegő és egyéb közegek; a pillangószelepek viszonylag nagy nyomásvesztesége miatt a tolózárokhoz és golyóscsapokhoz képest a pillangószelepek alkalmasak kevésbé szigorú nyomásveszteségi követelményeket támasztó csőrendszerekhez.
7: Ellenőrizze a visszacsapó szelep kiválasztására vonatkozó utasításokat
A visszacsapó szelepek általában tiszta közegekhez alkalmasak, szilárd részecskéket tartalmazó és nagy viszkozitású közegekhez nem. Ha ≤40 mm, emelő visszacsapó szelepet kell használni (csak vízszintes csővezetékre szabad felszerelni); ha DN=50～400mm, lengő-visszacsapó szelepet kell használni (vízszintes és függőleges csővezetékekre is felszerelhető, pl. Függőleges csővezetékre szerelve a közeg áramlási iránya alulról felfelé legyen);
Ha DN≥450mm, puffer visszacsapó szelepet kell használni; ha DN=100-400mm, lapka visszacsapó szelep is használható; A lengő visszacsapó szelep nagyon magas üzemi nyomásúvá alakítható, a PN elérheti a 42 MPa-t, bármilyen munkaközegre és bármilyen munkahőmérséklet-tartományra alkalmazható, a héj és a tömítő részek különböző anyagai szerint.
A közeg víz, gőz, gáz, korrozív közeg, olaj, gyógyszer stb. A közeg üzemi hőmérsékleti tartománya -196-800 ℃ között van.
8: Membránszelep kiválasztására vonatkozó utasítások
A membránszelep alkalmas olajhoz, vízhez, savas közeghez és szuszpendált szilárd anyagokat tartalmazó közegekhez, amelyek üzemi hőmérséklete 200 ℃ alatti és nyomása 1,0 MPa-nál kisebb. Nem alkalmas szerves oldószerekhez és erős oxidálószerekhez;
Gátmembrános szelepeket kell kiválasztani a szemcsés csiszolóközeghez, és a gátmembrános szelepek áramlási jellemzőinek táblázatára hivatkozni kell a gátmembrános szelepek kiválasztásakor; egyenes átmenő membránszelepeket kell kiválasztani viszkózus folyadékokhoz, cementiszaphoz és üledékes közegekhez; A membránszelepeket nem szabad vákuumcsövekhez használni, kivéve a speciális követelményeket. Közúti és vákuumberendezések.

Szelepválasztási kérdés és válasz

1. Melyik három fő tényezőt kell figyelembe venni a végrehajtó ügynökség kiválasztásakor?
Az aktuátor teljesítményének nagyobbnak kell lennie, mint a szelep terhelése, és ésszerűen össze kell hangolnia.
A szabványos kombináció ellenőrzésekor figyelembe kell venni, hogy a szelep által megadott megengedett nyomáskülönbség megfelel-e a folyamatkövetelményeknek. Ha nagy a nyomáskülönbség, ki kell számítani az orsóra ható kiegyensúlyozatlan erőt.
Figyelembe kell venni, hogy az állítómű reakciósebessége megfelel-e a folyamatműködés követelményeinek, különös tekintettel az elektromos működtetőre.

2. A pneumatikus hajtóművekhez képest milyen jellemzői vannak az elektromos hajtóműveknek, és milyen kimeneti típusai vannak?
Az elektromos hajtásforrás elektromos energia, amely egyszerű és kényelmes, nagy tolóerővel, nyomatékkal és merevséggel. De a szerkezet bonyolult és a megbízhatóság gyenge. Kis és közepes specifikációban drágább, mint a pneumatikus. Gyakran használják olyan esetekben, amikor nincs gázforrás, vagy ahol nincs szükség szigorú robbanás- és lángállóságra. Az elektromos működtetőnek három kimeneti formája van: szöglöket, lineáris löket és többfordulatú.

3. Miért nagy a negyedfordulatú szelep kikapcsolási nyomáskülönbsége?
A negyedfordulatú szelep lekapcsolási nyomáskülönbsége azért nagyobb, mert a közeg által a szelepmagon vagy a szeleplapon keltett eredő erő nagyon kis nyomatékot hoz létre a forgó tengelyen, így nagyobb nyomáskülönbséget tud elviselni. A pillangószelepek és a golyósszelepek a leggyakoribb negyedfordulatú szelepek.

4. Milyen szelepeket kell kiválasztani az áramlási irányhoz? hogyan válasszunk?
Az egytömítésű vezérlőszelepeket, például az együlékes szelepeket, a nagynyomású szelepeket és a kiegyensúlyozó furatok nélküli egytömítésű hüvelyes szelepeket át kell vezetni. Vannak előnyei és hátrányai a nyitott és zárt áramlásnak. Az áramlási nyitott típusú szelep viszonylag stabilan működik, de az öntisztító teljesítmény és a tömítési teljesítmény gyenge, és az élettartam rövid; az áramlás-záró típusú szelep hosszú élettartamú, öntisztító és jó tömítési teljesítménnyel rendelkezik, de a stabilitás rossz, ha a szár átmérője kisebb, mint a szelepmag átmérője.
Az együléses szelepeket, a kis áramlású szelepeket és az egytömítésű hüvelyes szelepeket általában úgy választják ki, hogy az áramlás nyitott legyen, és az áramlás zárt legyen, ha komoly öblítési vagy öntisztulási követelmények vannak. A kétállású gyorsnyitás karakterisztikus szabályozószelep az áramlási zárt típust választja ki.

5. Az együléses és kétüléses szelepeken és a hüvelyes szelepeken kívül milyen szelepeknek van még szabályozó funkciója?
A membrános szelepek, a pillangószelepek, az O-alakú golyóscsapok (főleg elzárás), a V-alakú golyóscsapok (nagy beállítási arány és a nyíróhatás) és az excenteres forgószelepek mind beállítási funkcióval rendelkező szelepek.

6. Miért fontosabb a modellválasztás, mint a számítás?
A számítást és a kiválasztást összehasonlítva sokkal fontosabb és bonyolultabb a kiválasztás. Mivel a számítás csak egy egyszerű képletszámítás, nem maga a képlet pontosságában rejlik, hanem az adott folyamatparaméterek pontosságában.
A kiválasztás sok tartalommal jár, és egy kis figyelmetlenség helytelen kiválasztáshoz vezet, ami nemcsak munkaerő, anyagi és anyagi források pazarlását okozza, hanem nem kielégítő használati hatást is, ami több felhasználási problémát is okoz, mint például a megbízhatóság, élettartam, és működését. Minőség stb.

7. Miért nem használható a kettős tömítésű szelep zárószelepként?
A kétüléses szelepmag előnye az erőkiegyenlítő szerkezet, amely nagy nyomáskülönbséget tesz lehetővé, de kiemelkedő hátránya, hogy a két tömítőfelület nem tud egyszerre jó érintkezésben lenni, ami nagy szivárgást eredményez.
Ha mesterségesen és kötelezően alkalmak levágására használják, akkor nyilvánvalóan nem jó a hatás. Még ha sok fejlesztést is végeznek rajta (például kettős tömítésű hüvelyes szelep), ez nem tanácsos.

8. Miért könnyen oszcillál a duplaülékes szelep, ha kis nyílással dolgozik?
Egymagos, nyitott típusú közeg esetén a szelep stabilitása jó; ha a közeg áramlási zárt típusú, a szelep stabilitása rossz. A duplaülékes szelepnek két orsója van, az alsó orsó áramlási zárt, a felső orsó pedig nyitott áramlásban van.
Ily módon kis nyílással történő munkavégzésnél az áramlási zárt szelepmag valószínűleg szeleprezgést okoz, ezért a kétülékes szelep nem használható kis nyílással történő munkavégzésre.

9. Melyek az egyenes átmenő együléses vezérlőszelep jellemzői? Hol használják?
A szivárgási áramlás kicsi, mivel csak egy szelepmag van, így könnyen biztosítható a tömítés. A szabványos ürítési áramlási sebesség 0,01% KV, és további kialakítás is használható elzárószelepként.
A megengedett nyomáskülönbség kicsi, és a tolóerő nagy a kiegyensúlyozatlan erő miatt. A DN100 △P szelepe csak 120 KPa.
A keringési kapacitás kicsi. A DN100 KV csak 120. Gyakran használják olyan esetekben, amikor a szivárgás kicsi és a nyomáskülönbség nem nagy.

10. Milyen jellemzői vannak az egyenesen átmenő kétüléses vezérlőszelepnek? Hol használják?
A megengedett nyomáskülönbség nagy, mert sok kiegyensúlyozatlan erőt képes ellensúlyozni. A DN100 szelep △P 280 KPa.
Nagy keringési kapacitás. A DN100 KV 160.
A szivárgás nagy, mert a két orsót nem lehet egyszerre lezárni. A szabványos ürítési áramlási sebesség 0,1% KV, ami 10-szerese az együlékes szelepének. Az egyenesen átmenő, kétüléses vezérlőszelepet főként nagy nyomáskülönbség és alacsony szivárgási követelmények esetén használják.

11. Miért gyenge az egyenes löketű szabályozószelep blokkolásgátló teljesítménye, és miért jó a szöglöketű szelep blokkolásgátló teljesítménye?
Az egyenes löketű szelep orsója függőleges fojtó, a közeg vízszintesen áramlik be és ki. Az áramlási út a szelepüregben elkerülhetetlenül megfordul és megfordul, ami meglehetősen bonyolulttá teszi a szelep áramlási útját (a forma olyan, mint egy fordított „S” alak). Ily módon sok holt zóna van, ami teret ad a közeg kicsapódásának, és ha így megy tovább, az elzáródást okoz.
A negyedfordulatú szelep fojtásának iránya a vízszintes irány. A közeg vízszintesen áramlik be és ki, amivel könnyen el lehet távolítani a szennyezett közeget. Ugyanakkor az áramlási út egyszerű, és a közepes csapadék helye kicsi, így a negyedfordulatú szelep jó blokkolásgátló teljesítménnyel rendelkezik.

12. Milyen körülmények között kell szeleppozicionálót használnom?

Ahol nagy a súrlódás, és pontos pozícionálásra van szükség. Például magas és alacsony hőmérsékletű szabályozószelepek vagy rugalmas grafittömítésű szabályozószelepek;
A lassú folyamatnak növelnie kell a szabályozószelep reakciósebességét. Például a hőmérséklet, folyadékszint, elemzés és egyéb paraméterek beállítási rendszere.
Növelni kell az aktuátor kimeneti erejét és vágóerejét. Például együlékes szelep DN≥25-nél, kétülékes szelep DN>100-nál. Ha a nyomásesés a szelep mindkét végén △P>1MPa vagy a bemeneti nyomás P1>10MPa.
Az osztott tartományú szabályozórendszer és a szabályozószelep működése során esetenként szükség van a levegőnyitási és légzárási módok megváltoztatására.
Meg kell változtatni a szabályozó szelep áramlási jellemzőit.

13. Milyen hét lépésből kell meghatározni a szabályozószelep méretét?
Határozza meg a számított áramlási Qmax, Qmin értéket
Határozza meg a számított nyomáskülönbséget - válassza ki az ellenállási arány S értéket a rendszer jellemzőinek megfelelően, majd határozza meg a számított nyomáskülönbséget (ha a szelep teljesen nyitva van);
Számítsa ki az áramlási együtthatót – válassza ki a megfelelő számítási képlet diagramot vagy szoftvert a KV max és minimum értékének meghatározásához;
KV érték kiválasztása——A kiválasztott terméksorozat KV max értéke szerint az első fokozathoz legközelebb eső KV kerül felhasználásra az elsődleges kiválasztási kaliber meghatározásához;
Nyitási fok ellenőrzés számítása - ha Qmax szükséges, ≯90% szelepnyitás; ha Qmin ≮10% szelepnyitás;
A tényleges beállítható arányellenőrzés számítása — az általános követelmény ≮10 legyen; Reális (R) követelmény
A kaliber meghatározásra kerül – ha nem minősített, válassza ki újra a KV értéket, és ellenőrizze újra.

14. Miért helyettesíti a hüvelyes szelep az együléses és a kétüléses szelepeket, de nem azt kapja, amit szeretne?
Az 1960-as években megjelent karmantyús szelepet az 1970-es években széles körben használták itthon és külföldön. Az 1980-as években bevezetett petrolkémiai üzemekben nagyobb arányt képviseltek a hüvelyes szelepek. Abban az időben sokan azt hitték, hogy a hüvelyes szelepek helyettesíthetik az egy- és kettős szelepeket. Az ülésszelep a második generációs termék lett.
Eddig ez nem így van. Az együléses szelepeket, a kétüléses szelepeket és a hüvelyes szelepeket egyformán használják. Ennek az az oka, hogy a karmantyús szelep csak a fojtóformát, a stabilitást és a karbantartást javítja jobban, mint az együlékes szelep, de súlya, blokkolásgátló és szivárgásjelzői összhangban vannak az egy- és kétüléses szelepekkel, hogyan helyettesítheti az egy- és kétüléses szelepeket ülésszelepek Gyapjúszövet? Ezért csak együtt használhatók.

15. Miért kell kemény tömítést használni, amennyire csak lehetséges az elzárószelepeknél?
Az elzárószelep szivárgása a lehető legkisebb legyen. A lágyzárású szelep szivárgása a legalacsonyabb. Természetesen az elzárási hatás jó, de nem kopásálló és rossz a megbízhatósága. A kis szivárgás és a megbízható tömítés kettős mércéjéből ítélve a lágy tömítés nem olyan jó, mint a kemény tömítés.
Például egy teljes funkciós ultrakönnyű, kopásálló ötvözetvédelemmel tömített és egymásra rakott szabályozószelep nagy megbízhatóságú, 10-7-es szivárgási aránya már megfelel az elzárószelep követelményeinek.

16. Miért vékonyabb az egyenes löketű szabályozószelep szára?
Ez egy egyszerű mechanikai elvből áll: nagy csúszósúrlódás és alacsony gördülési súrlódás. Az egyenes löketű szelep szelepszára fel-le mozog, és a tömítés enyhén össze van nyomva, nagyon szorosan tömöríti a szelepszárat, ami nagyobb visszatérési különbséget eredményez.
Emiatt a szelepszárat nagyon kicsire tervezték, és a tömítés kis súrlódási tényezőjű PTFE tömítést használ a holtjáték csökkentése érdekében, de a probléma az, hogy a szelepszár vékony, könnyen hajlítható, és a tömítés az élet rövid.
A probléma megoldásának legjobb módja egy mozgószelepszár, azaz egy negyedfordulatú szelep. Szára 2-3-szor vastagabb, mint az egyenes löketű szelepszáré. Hosszú élettartamú grafittömítést és szármerevséget is használ. Jó, a tömítés élettartama hosszú, de a súrlódási nyomaték kicsi és a holtjáték kicsi.

Szeretnéd, hogy minél többen megismerjék a tapasztalataidat és a munkahelyi tapasztalataidat? Ha Ön berendezéstechnikai munkával foglalkozik, és rendelkezik ismeretekkel a szelepek karbantartásáról stb., akkor kommunikálhat velünk, talán tapasztalata és tapasztalata több embernek segít.